Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Alkotmány

 

(nemzetgyűlésen történő elfogadás esetén)

 

 

1. Hungaria semper libera: Az államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadsága, önrendelkezési joga, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.

2. Sacra Corona radix omnium possessionum: A magyar nép életének létfeltételei: Magyarország földje, vize, levegője, mű- és energiakincsei az egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak.

3. Una et eadem libertas:Az ország minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül.

4. Sub specie Sacrae Coronae: Mindennek az egyetemes magyar nemzet érdekében, biztonságának szavatolására kell történnie. Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie ennek az eszmének.

5. Ius resistendi et contradiscendi: Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.

 

 

 

Kép

 


 

 

Magyar Alaptörvény  

(ajánlás)

 
 

Az államforma, Általános rendelkezések

 

1.§   Magyarország: Alkotmányos Nemzeti Köztársaság.

 

2.§.  Magyarország független demokratikus jogállam.

 

3.§   Magyarország teljes földterülete, az ingatlanjai, ásványkincsei, energia hordozói, történelmi öröksége, szimbólumai, műkincsei a magyar nemzet, Magyarország, a Magyar állam örökös és elidegeníthetetlen tulajdona. Minden magyar állampolgár birtokosként rendelkezhet törvényes úton megszerzett magyarországi ingatlannal, és bármely külföldi állampolgár bérelhet magyarországi ingatlant a következő feltételekkel:

                1.  Nem lehet bérleménybe adni a következőket:

                     a) stratégiai, vagy közszolgáltatást végző ipari, vagy egyéb objektum, terület,

                     b) bánya, energiahordozó lelőhely,

                     c) tó, folyószakasz,

                     d) műkincs lelőhely, emlékmű, emlékpark, nemzeti örökség

                     e) a közlekedés bármely építménye –híd, autópálya, közút, vasút, repülőtér, stb…

               2. A bérleti szerződés csak határozott idejű lehet, amelynek maximális időtartama tíz év.

                   A bérleményt ezt követően a birtokos tíz évig nem adhatja bérbe külföldi

                   állampolgárnak.

            

4.§.  Magyarország területe a történelmi Magyarország határain belüli földterület, annak minden tereptárgya, és földalatti fellelhetősége.

 

5.§   Magyarország és a magyar nép magára kötelező érvényűnek fogadja el az emberi jogi törvényben foglaltakat, és mindazon nemzetközi jogszabályokat, amelyek nem ellentétesek a Magyar Alkotmányban, és a Magyar Alaptörvényben foglaltakkal, valamint nem sértik az ország, a magyar nép szuverenitását, érdekeit. Biztosítja továbbá az előzőekben foglaltak szerint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

 

    6.§  Magyarországon szabadon alakulhatnak, és a törvényi keretek közt tevékenykedhetnek az érdekképviseletek, a szakszervezetek, a civil szervezetek, az egyházak, a politikai szervezetek, a pártok, a nemzetiségi szervezetek, amelyek az államtól mindenben függetlenül, saját maguk által meghatározott tagdíjakkal, önellátó módon működhetnek.

 

7.§  A magyar állam köteles az országban termelt minőségi javakból először az országos szükségletet biztosítani, tartalékot képezni, és csak a fennmaradó felesleggel kapcsolatban engedélyezhet  kivitelt.

 

8.§  A Magyar Állam védelmezi a magyar nép függetlenségét, szabadságát, jogait, Magyarország területét, természeti kincseit, érdekeltségeit, érdekeit és határait.

 

9.§  A Magyar Állam állampolgári jogokat biztosít a történelmi határon belül és az azon túl élő magyarság számára is.

 

10.§  A Magyar Állam biztosítja az önfenntartó nemzetiségek, kisebbségek szabad nyelvhasználatát, közösségi jogait, hagyományainak gyakorlását.

 

    11.§ A Magyar Állam, és minden állampolgár köteles védelmezni, megőrizni az ország területét természeti környezetét, az egészséges élettérhez szükséges feltételeket, köteles        megakadályozni minden olyan törekvést, amely ezzel szembe helyezkedik.

 

Állampolgárok, a magyar nemzet

 

12.§   Magyarország legfőbb tulajdonosa, és a hatalom gyakorlója a magyar nemzet.

   

13.§   A magyar nemzet független szabad közösség. Minden magyar állampolgár egyenlő jogú személy.

 

     14.§  Magyar állampolgár az a természetes személy, aki:

 

1) igazoltan magyar szülők leszármazottja,

 

   2) magára kötelező érvényűként ismeri el a Magyar Alkotmányt, a Magyar Alaptörvényben  

      

       foglaltakat, a magyar jogrendet,

 

        3) elfogadja és elismeri a magyar államiságot, annak jelképeit –a nemzeti zászlót, a

          

            történelmi magyar zászlókat, a magyar királyi koronát, Magyarország címerét,

 

        4) anyanyelvi szinten beszél, ír és olvas magyarul,

 

        5) magát magyarnak vallja, a magyar nemzettel mindenkor sorsközösséget vállal.

     

       

15.§  A magyar nemzet a hatalmat közvetlenül, illetve az általa demokratikus módon megválasztott, alkalmazott, iránta valós beszámolási, elszámolási, tájékoztatási, szolgálati kötelezettségű parlamenti alsó és felső házi képviselőin keresztül közvetve gyakorolja.

 

 16.§ Senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom megszerzésére, a nemzet, az  állampolgárok jogainak korlátozására, megsértésére, Magyarország szuverenitásának érdekeinek, és érdekeltségeinek megsértésére. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenkinek joga és kötelessége bármi módon ellenállni, ezt megakadályozni.

 

17.§  Minden magyar állampolgár köteles

        1)  a törvények szerinti közterhek viselésére.

        2)  Magyarország, a magyar nemzet védelmére,

        3)  a képzettségei és adottságai alapján tőle elvárható színvonalas munkavégzésre

  

   18.§  Minden jogerősen köztörvényesen nem elítélt magyar állampolgár jogosult:

        1)  az egészséges élet fenntartására,

        2)  egészséges utódok nemzésére, megszülésére, felnevelésére,

        3)  az ingyenes, színvonalas és korszerű egészségügyi ellátásra,

        4)  az első szakmáig, illetve diplomáig ingyenes és színvonalas oktatás és tankönyvek   

             igénybevételére,

        5)  katasztrófa, baleset, vagy egészségi állapota követelte ingyenes sürgősségi mentésre,

        6)  ingyenes, tényszerű, politikától független jogsegélyre, bíróság igénybevételére,

        7)  birtoka, birtok tárgyai, és személyes biztonsága védelme érdekében rendvédelmi

             szolgáltatásra,

        8)  ingyenesen igénybe vehető közutak, természetes vízi utak, légi folyosók használatára,

        9)  személyiségi és emberi jogokat nem sértő, szabad véleménynyilvánításra,

        10)  mások emberi és személyiségi jogait nem sértő gyülekezésre, demonstrációra,

               tiltakozásra,

        11)  politikai, köztisztviselői, állami vezetői pozícióba választásra és választhatóságra,

        12)  a ledolgozott évek arányában a megfelelő egészséges és kultúrált élet feltételeinek

               biztosításához szükséges öregségi nyugdíjra.

        13)  baleset, súlyos betegség esetén rokkantsági nyugdíjra,

        14)  szabadon választott, politikailag független érdekvédelemre,

        15)  törvényi keretek közt szabadon vállalkozás, vállalat, gazdasági társaság alakítására,

        16)  adó- és illetékmentes öröklésre,

        17)  a törvényben előírtak alapján házasságot kötésére, család alapítására,

        18)  szabad vallásgyakorlásra.

 

A magyar Országgyűlés

 

19.§  Magyarország legfőbb törvényalkotója, és a magyar nemzet által alkalmazotti jogviszonyban álló irányító szerve a Magyar Országgyűlés.

 

20.§ A Magyar Országgyűlés

1.      a magyar választójoggal rendelkező állampolgárok által egyszerű többséggel megválasztott, és 2/3-os többséggel visszahívható képviselőkből áll.

2.      székhelye a Parlament épülete.

3.      feladata az ország ügyeinek szakszerű intézése, a társadalmi érdekek képviselete, a

           törvények megalkotása, az állami funkciók, feladatok ellátása, az ország

           képviselete.

4.      szervei az alsó- és felsőház, a minisztériumok, az állami szervezetek és hivatalok.

5.      munkáját a Magyar Alkotmány és a Magyar Alaptörvény alapján köteles ellátni.

 

 21.§  Az Alsóház a magyar választójoggal rendelkező állampolgárok által egyszerű többséggel megválasztott és 2/3-os többséggel visszahívható területi képviselők hivatala, a választókörzetek lakossága, az össztársadalmi érdekek képviselete, a törvényhozás és az államirányítás része.

 

22.§  Az Alsóház képviselői

            1)   Köztisztviselők. Bérezésük, jogállásuk, munkabeosztásuk, munkaviszonyuk ez alapján történik, de jogosultak utazási költségtérítésre, valamint peres ügyeikben ingyenes jogi képviseletre, amely peres ügyeikben a személyes megjelenésük mellőzését teszi lehetővé. Nem jogosultak más egyéb juttatásokra, jutalmakra.

2)      Kötelességük a választói, a választó körzetük érdekeinek, jogainak képviselete, valós tájékoztatása, folyamatos kapcsolat tartása, a meghozandó törvények ezen érdekekre vetített elfogadása, elutasítása, javaslása.

3)   Döntéseiket, munkájukat nevesítve, nyílt szavazással kötelesek meghozni, végezni.

4)      Joguk az összes állami, országos, hivatalos, és titkos ügyhöz, adathoz, valamint a döntéseikhez  szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférés, szakemberek munkáinak igénybevétele.

5)      Kötelesek minden államtitkot és stratégiai titkot szigorúan megőrizni.

6)      Korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, mandátuma azonnali elvesztésére, közeli családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendők.

            7)  Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

             8)  Azonos jogokkal és hatáskörrel rendelkeznek

23.§  Az Alsóház elnöke

 

1)      Az alsóházi képviselők által egyszerű többséggel, a parlamenti képviselőkön kívülről  választott és 2/3-os többséggel visszahívható közméltóság.

2)      Ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely alsóházi képviselő de nincs választói körzete.

3)      Koordinálja az Alsóház munkáját, szervezi és vezeti az alsóház üléseit, vitás  kérdésekben egyeztet a felsőházi képviselőkkel, a megalkotott törvények beiktatásával, közzétételével kapcsolatban koordinálja az államtitkárok munkáját.

             4)   Közszereplőként, az alsóház szóvivőjeként tevékenykedik.

             5)   Felmentése, lemondása, tartós súlyos betegsége, vagy halála esetén a képviselők ideiglenesen maguk közül választanak elnököt, de legkésőbb 3 hónapon belül kötelesek új elnököt választani, és hivatalba állítani.

7)      Betegség esetén az elnök maga választhatja ki az Alsó Ház képviselői közül a helyettesét.

8)      Az Államfő és a Felső Ház elnökének hiánya esetén maximálisan 3 hónapig ideiglenesen ellátja az Államfői teendőket.

9)       Jogosult a kiemelt biztonsági védelemre, szolgálati lakásra, kiemelt köztisztviselői fizetésre, szolgálati gépkocsi használatára, ingyenes, ellenőrzött  élelmiszer ellátásra, a munkájához szükséges minimális elnöki hivatalra.

10)   Korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, hivatala, megbízatása azonnali elvesztésére, családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendők.

           11)  Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

 

        24.§   A Felsőház a magyar társadalmi rétegek által egyszerű többséggel megválasztott és 2/3-os többséggel visszahívható képviselők hivatala, a történelmi egyházak, szakmák érdekképviseletek, nemzetiségek, korcsoportok képviselete, a törvényalkotás és az államirányítás része.

 

      25.§  A Felsőház képviselői

 

            1)   Köztisztviselők. Bérezésük, jogállásuk, munkabeosztásuk, munkaviszonyuk ez alapján történik, de jogosultak utazási költségtérítésre, valamint peres ügyeikben ingyenes jogi képviseletre, amely peres ügyeikben a személyes megjelenésük mellőzését teszi  lehetővé. Nem jogosultak más egyéb juttatásokra, jutalmakra.

2)      Kötelességük a választó társadalmi csoport érdekeinek, jogainak képviselete, tájékoztatása, folyamatos kapcsolat tartása, a meghozandó törvények ezen érdekekre vetített elfogadása, elutasítása, javaslása, szakmai, társadalmi, politikai kidolgozása.

3)   Döntéseiket, munkájukat nevesítve kötelesek meghozni, végezni.

4)   Joguk az összes állami, országos, hivatalos, és titkos ügyhöz, valamint a döntéseikhez szükséges adatokhoz információkhoz való hozzáférés, szakemberek munkáinak igénybevétele.

5)   Kötelesek minden államtitkot és stratégiai titkot szigorúan megőrizni.

                 6)  Szakmai, szakértői, társadalmi alapon közülük kerülnek ki a miniszterek.

                 7)   Korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, mandátuma azonnali elvesztésére, közeli családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendők.

            8)   Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

           9)   Azonos jogokkal és hatáskörrel rendelkeznek

 

26.§  A Felsőház elnöke

 

1)      A felsőházi képviselők által egyszerű többséggel választott és 2/3-os többséggel visszahívható közméltóság.

2)      Ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely felsőházi képviselő, de nincs választói társadalmi csoportja.

3)      Koordinálja a felsőház munkáját, szervezi és vezeti a Felsőház üléseit, vitás kérdésekben egyeztet az alsóházi képviselőkkel, a megalkotott törvények beiktatásával, közzétételével kapcsolatban koordinálja az államtitkárok munkáját.

4)      Közszereplőként, a Felsőház szóvivőjeként tevékenykedik.

             5)   Felmentése, lemondása, tartós súlyos betegsége, vagy halála esetén a képviselők ideiglenesen maguk közül választanak elnököt, de legkésőbb 3 hónapon belül kötelesek új elnököt választani, és hivatalba állítani.

6)  Betegség esetén az elnök maga választhatja ki az Felsőház képviselői közül a helyettesét.

7) Az Államfő hiánya esetén maximálisan 3 hónapig ideiglenesen ellátja az Államfői teendőket.

 8)  Jogosult a kiemelt biztonsági védelemre, szolgálati lakásra, kiemelt köztisztviselői fizetésre, szolgálati gépkocsi használatára, ingyenes, ellenőrzött  élelmiszer ellátásra, a munkájához szükséges minimális elnöki hivatalra.

9)       Korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, hivatala, megbízatása azonnali elvesztésére, családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendők.

10)  Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

 

A Magyar Államfő

 

27.§  A legfőbb közméltóság.

 

28.§  A magyar állam, Magyarország hivatalos képviselője, az államapparátus felelős vezetője, koordinátora, a hadsereg legfőbb parancsnoka.

 

29.§  a magyar választójoggal rendelkező állampolgárok által egyszerű többséggel megválasztott, és 2/3-os többséggel általuk visszahívható vezető.

 

1)      Tevékenysége, munkája meghatározója a Magyar Alkotmány és a Magyar Alapszabály.

2)      vétójoggal rendelkezik az országgyűlés döntéseivel kapcsolatban.

3)      jogosult a kiemelt biztonsági védelemre, szolgálati lakásra, a legmagasabb köztisztviselői fizetésre, szolgálati gépkocsi használatára, ingyenes, ellenőrzött élelmiszer ellátásra, a munkájához szükséges minimális államfői hivatalra.

a.       jogosult megismerni és birtokolni az ország az állam összes titkos adatát, ügyeit.

b.      jogosult felhasználni munkájához bármilyen rendelkezésre álló forrást, szakembert.

c.       bármely állami védelmi szervnek közvetlen utasítást adhat.

d.      köteles a köz, az ország, a magyar nép érdekében tevékenykedni.

e.       éves nyilvános és valós tényeken alapuló beszámolási kötelezettsége van, amelyet közzé kell tennie mindenki számára elérhető módon.

f.        tevékenységét az országgyűlés, valamint a magyar nép közvetlenül kontrollálhatja.

                        g.  korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése, bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, megbízatása azonnali elvesztésére, családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendő.      

h.       Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

 

 A Magyar Nemzeti Bank

 

         30.§ A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Állam által ellenőrzött és fenntartott a magyar nemzet tulajdonát képező legfelsőbb pénzügyi intézmény, amely jogosult a fizetőeszköz kibocsátására, ellenőrzésére, korrekciójára, az országban működő bankok kontrollálására, működésük ellenőrzésére.

 

    31§   A Magyar Nemzeti Bank felelős vezetőjét a Felsőház elnöke javasolja, az országgyűlés egyszerű többséggel fogadja el és 2/3-os többséggel hívhatja vissza.

 

    32.§ A Magyar Nemzeti Bank vezetőjének megbízatása azonnal megszűnik, amennyiben csalás, korrupció, hűtlen kezelés, sikkasztás, vagy hivatali titokkal való visszaélés, annak megsértése bűncselekmények elkövetése miatt jogerős ítélet születik ellene. Munkakörében elkövetett ezen bűncselekmények esetén teljes vagyonelkobzással, a büntető  törvénykönyvben ezen bűncselekményekre kiróható legsúlyosabb büntetési tételre, családtagjai a hivatalba lépése óta keletkezett vagyonának elkobzásával büntetendő.

 

    33.§  A Magyar Országgyűlés felé a Magyar Nemzeti Bank minden évben részletes és valós elszámolással, és beszámolással kötelezett. A beszámolót minden évben a köz számára is elérhetően közzé kell tenni.

 

    34.§ A Magyar Nemzeti Bank egyéb működési szabályait a Pénzügyi és a Gazdasági Minisztérium határozza meg.

 

A Magyar Hadsereg

 

35.§ A Magyar Hadsereg alapvető feladata Magyarország és a magyar érdekeltségek védelme.

 

36.§ A Magyar Hadsereg legfőbb parancsnoka a magyar Államfő, legfőbb intézménye a Hadügyminisztérium, parancsnoka a hadügyminiszter.

 

37.§ A Magyar Hadsereg nem használható belső rendvédelmi feladatokra, nem vethető be a magyar nemzet ellen, állománya nem kötelezhető külföldi katonai feladatok ellátására, a honvédelmen túlmutató bevetések teljesítésére.

 

38.§ A Magyar Hadsereg az állami adóbevételből megállapított részesedést kap, amellyel önállóan gazdálkodik.

 

39.§ Feladatai közé tartozik a fegyverzet fejlesztése, a kiképzések biztosítása, hadászati találmányok felhasználása, önmaga korszerűsítése.

 

40.§ Minden 21. életévét betöltött, és 60. életévét be nem töltött, egészségileg megfelelő állapotú magyar férfi hadköteles, és 5 évente 2 hetes hadügyi  képzésen, továbbképzésen részt venni köteles. A Magyar Hadseregnek ezen képzések alatt a szakszerű és intenzív képzésről, a képzésen résztvevők ellátásáról gondoskodnia kell. A munkaadók ez idő alatt fizetett szabadságot kötelesek biztosítani a szabadság kereten felül, amely összeget jövedelemadójuk alapjából levonhatnak.

 

A Magyar Rendvédelem

 

41.§ A Magyar Rendvédelem alapvető feladata a jogilag alátámasztott és meghatározott közrend politikailag független fenntartása, a bűnelkövetés megakadályozása, a bűnmegelőzés, a büntetés végrehajtás biztosítása, és az állami védelem biztosítása.

 

42.§ A Magyar Rendvédelem csak a jogszabályokban meghatározott módon járhat el.

 

43.§ A Magyar Rendvédelem politikailag és a társadalom minden rétegétől, érdekkörétől, szervezetétől független szervezet.

 

44.§ A Magyar Rendvédelem az állami adóbevételből megállapított részesedést kap, amellyel önállóan gazdálkodik.

 

45.§ A Magyar Rendvédelem legfőbb intézménye a Belügyminisztérium, legfőbb parancsnoka a belügyminiszter.

 

A magyar jogrendszer és a bírói szervezet

 

 45.§  A magyar jogalkalmazók, a jogszabályok és a törvények a Magyar Alkotmánnyal, a Magyar Alaptörvénnyel jogharmonizációban, az igazság, az igazságosság független, és pártatlan elvét alkalmazva, tevékenykednek, léteznek.

 

46.§  Minden Magyarországon működő bíróságnak a tevékenységével a független, a jogszabályokon alapuló igazságszolgáltatást kell gyakorolnia.

 

47.§ A bíróságok a következő alapszabályok betartásával végezhetik munkájukat:

     1)  kötelesek a tárgyalásokon 5 főből álló, a tárgyalt ügyben nem érdekelt és nem érintett, büntetlen előéletű, beszámítható állapotú, a bíróval, az ügyésszel, az ügyvéddel, a vádlottal semmilyen közeli  kapcsolatban nem álló tagokból esküdtszéket alkalmazni, ahol az esküdtek csak pozitív, vagy negatív döntést hozhatnak.

   2)  az ügyekkel kapcsolatos tárgyalást az ügy, bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül meg kell kezdeni, és az ítéletet, a kezdést követően maximum 3 hónapon belül meg kell hozni.

3)  az ügyekkel kapcsolatban nincs fellebbviteli lehetőség, az ítélet kihirdetését követően az       ítéletet azonnal, de legkésőbb 1 héten belül végre kell hajtani.

4)  különös esetekben az elítélt és védője az államfőhöz kegyelmi kérelmet nyújthat be, vagy a megfelelő indok, és bizonyíték esetén kérheti a bíróságot az ügy újratárgyalására.

5)  a bírósági tárgyalás színhelye a bírósági tárgyalóterem.

6)  a bíróság a tárgyalásokat digitális videofelvételen archiválni, és 5 évig megőrizni köteles.

7)  a bírósági ítéletet az indoklással írásban a vádlottnak, és védőjének át kell adni, a videofelvétel mellett 5 évig az archívumban meg kell őrizni.

8)  a bűncselekmény, és a végrehajtás soha nem évül el, a kifogásemelésnek nem lehet határidőt szabni.

9) bíró csak jogi végzettséggel, és legalább 10 éves aktív szakmai gyakorlattal rendelkező, kamarai tagként nyilvántartott jogász lehet.

 

 

A helyi önkormányzatok

 

48.§ A Magyarország területén található területi önkormányzatok működésének alapja a Magyar Alkotmány, és a Magyar Alaptörvény, valamint az önkormányzati törvényben foglaltak.

 

49.§ A területi önkormányzatok anyagilag önállóak, az ingatlan adót jogosultak kivetni, ám maguk határozzák meg annak az -adótörvényben foglaltak szerinti- mértékét. A területüket érintő országos érdekeket megvalósító beruházások, és közlétesítmények állami finanszírozásúak.

 

50.§ Az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a területükön élők infrastrukturális, kulturális, egészségügyi és oktatási ellátásáról, amelyekhez állami támogatást is igényelhetnek. Az egészségügyi és oktatási ellátást az állam köteles legalább 70%-os arányban támogatni.

 

51.§ Minden önkormányzat csak akkora hivatalt tarthat fent, amelynek költségvetése nem haladja meg a saját adóbevétel 20%-át.

 

52.§ Az önkormányzati képviselők, és a polgármesterek közalkalmazottak. Területük lakossága választja őket egyszerű többségű szavazással, és 2/3-os többséggel hívhatók vissza.

1. Kötelességük körzetük, területük közérdekű feladatait, a választóik igényei szerint ellátni.

2. Folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk az önkormányzat többi tagjával, a választókörzet parlamenti képviselőjével.

3. Jogosultak a megállapított közalkalmazotti fizetésre, de nem kaphatnak egyéb juttatást, jutalmat.

4. Jogosultak az önkormányzati adatok, titkos adatok, információk megismerésére, amelyeket azonban szigorúan meg kell őrizniük.

5.Pozícióba nem választható köztörvényes bűncselekménnyel, hazaárulással, hivatali  titok megsértésével, a közélettől való ideiglenes, vagy örökös eltiltással a választás időpontjában is jogerősen elítélt személy.

    6. Korrupció, hazaárulás, hivatallal való visszaélés, sikkasztás, csalás, hivatalos titkok megsértése bűncselekmények jogerős ítéletben történt bebizonyosodása esetén teljes vagyonelkobzásra, életfogytig tartó börtönbüntetésre, mandátuma azonnali elvesztésére, közeli családtagjai a megválasztása óta szerzett vagyonának elkobzására, a közélettől való örökös eltiltásra ítélendők.

 

53.§ Az önkormányzatok demokratikus elven működő társadalmi szervek, ahol a lényeges döntések meghozatalánál nevesített szavazást kell alkalmazni.

 

 

Választási rendszer

 

54§ A magyar választási törvénynek igazodnia kell az Alkotmányban, és az Alaptörvényben foglalt jogszabályokhoz, biztosítania kell a demokratikus választást, a többségi akarat érvényesülését, és csak a közakarattal megválasztott képviselők számára biztosíthat közalkalmazotti, képviselői, polgármesteri, államfői pozíciót.

 

55.§ A választási törvény nem hagyhat jogi, valamint gyakorlati lehetőséget bármely manipuláció, számítás, csalás lehetőségére.

 

56.§ A választási törvénynek egyszerűnek, áttekinthetőnek, érthetőnek, mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

 

Hadi állapot, Rendkívüli állapot

 

57.§ Rendkívüli, illetve hadi állapot esetén a kormányfő, az alsó és felsőház elnöke, és a miniszterek határozzák meg a szükséges teendőket, intézkedéseket., amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alkotmányban és az Alaptörvényben foglaltakkal.

1. Elrendelhetik az ország 18. és 60. év közti, egészségileg alkalmas lakosságának a mozgósítását, sorozását.

2. A hadiállapot és a rendkívüli állapot alatt az államfő, a miniszterek, és az alsó és felsőház elnöke nem visszahívható.

3. A hadi és a rendkívüli állapotot a kormányfő hirdetheti ki, amennyiben az egész országra hatással levő katasztrófa, katasztrófa sorozat, vagy az országot ért ellenséges katonai támadás történt.

4. A rendkívüli állapot, és a hadiállapot csak az eseményt kiváltó okok, illetve a közvetlen következmények megszüntetéséig, az ország normális működésének visszaállításáig tartható fent.

 

Média

 

58§   A magyar média feladata a politikailag semleges hírközlés és szórakoztatás biztosítása, a társadalmilag elfogadható és a konzervatív értékrend szerinti műsor és médiatermék szolgáltatása.

 

59.§   Az állami médiumok a meghatározott állami finanszírozási összegen felül, a reklámokért fizetett bevételekből tartja fenn magát úgy, hogy a hirdetők semmilyen befolyással nem lehetnek a tevékenységükre.

 

60.§   Minden médium köteles a nézettségre vonatkozó, és a nézők által a hitelességével kapcsolatos statisztikai eredményeket közzé tenni, és a reklámszerződésben a reklámozó felé ismertetni.

 

Záró rendelkezések

 

61.§ A Magyar Alkotmány örök, semmilyen hatalom nem szűntetheti meg, nem függesztheti fel és nem módosíthatja. Kötelező érvényű minden magyar állampolgár számára.

 

62.§ Az alaptörvénybeli változtatásokat csak népszavazás útján lehet kezdeményezni.

        1. Nem változtatható az Alaptörvény „Záró rendelkezések” cím alatt található része.

        2. Az Alaptörvényben megjelenő minden újabb rendelkezésnek harmonizálnia kell az Alkotmányban foglaltakkal.

 

63.§ Az Alkotmányt és az Alaptörvényt minden magyar állampolgár tananyagként köteles megismerni.