Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


E törvényjavaslataimat elküldtem az illetékes tárcákhoz, és államtitkároknak. Ezidáig semmiféle reagálás nem érkezett. Felmerül a kérdés, foglalkoznak-e egyáltalán a dolgukkal ezek a hivatalok, és személyek?

 

Közutakra vonatkozó jogszabályok iránti módosítási javaslat

 
(Fáber Károly javaslata – 2010. június 10.)
 

A módosítási javaslat során irányadó volt az a koncepció, amely szerint etikátlan az úthasználatért, valamint a nem külön e célra létesített és őrzési szolgáltatást nem nyújtó parkolóhelyekért díjakat megállapítani, mivel az utak építése, fenntartása, fejlesztése közpénzekből történik, így az azok használatáért megállapított díj, már egy adott szolgáltatás kétszeri megfizetését jelenti.

 

1988. évi 1. törvény módosítási javaslatai:

 

3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.

 
Módosítása:

3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon akkor korlátozhatja, vagy zárhatja ki, ha az balesetvédelmi, közbiztonsági, illetve közlekedésbiztonsági okokból indokolt.

 
 

9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.

(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

 
 
Módosítás:
 
9/B. §  és 9/C. §  törlése.
 
Helyette:
 

9. § Az állam az országutak, az autópályák, és a települések közti úthálózat, valamint azok minden nemű felszerelését, és műtárgyát létrehozza, fenntartja, fejleszti és üzemelteti. Az önkormányzatok az általuk felügyelt település –településhatárokon belül elhelyezkedő- teljes úthálózatának, és azok felszerelésének, műtárgyainak építését, fenntartását, fejlesztését és üzemeltetését kötelesek biztosítani.

 

1) Az építést, fenntartást, fejlesztést, a közutakért és közlekedésért felelős minisztérium, illetve az önkormányzatok versenykiírással az általuk legmegfelelőbbnek ítélt kivitelező céggel végeztethetik a következő feltételek megtartása mellett:

a) A versenykiírás során a döntést aszerint kell meghozni, hogy melyik cég referenciái a legjobbak, valamint   

     ennek tükrében melyik cég biztosítja a legkedvezőbb árajánlatot.

b) A megbízás csak magyar többségi tulajdonú cégek irányába történhet, amelyek a kivitelezés során nem

     alkalmazhatnak alvállalkozókat.

c) A kivitelezés részletes költségvetését a megbízó mindig köteles nyilvánosságra hozni.

 

2) A közutakat, országutakat, autópályákat és a települések útjait a minisztérium, illetve az önkormányzatok közpénzekből építik, fejlesztik, üzemeltetik, ezért ezek használatáért semminemű díjat nem állapíthatnak meg, azaz az úton közlekedők, az úthoz tartozó területen parkolók alapvető joga az ingyenes használat.

 

3) A közutak kivitelezésénél irányadó szempont –ahol ez balesetmentesen, és megfelelő terület rendelkezésre állása esetén megvalósítható- a parkoló sáv létrehozása, biztosítása.

 

4) A forgalomtól elkerített, őrzött parkolóhelyeken az állam, illetve a településeken az önkormányzat parkolási díjat állapíthat meg, és - közvetlen bevételként – szedhet, de ezt a jogot át nem ruházhatja, magán cég kezelésébe e tevékenység nem kerülhet. 

 
 
 

15. § (1) A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.

(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj vagy útdíj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(6) A (3) bekezdés szerinti díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azt a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet bírósági úton érvényesítheti. Az eljárásra a gépjármű - a várakozóhely jogosulatlan használatának időpontjában a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonosának (üzemben tartójának) lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

 
Módosítás:
 
15. § végleges törlése
 
 
19.§

(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.

 
Módosítás:
 

(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, amennyiben az előterjesztés tartalmazza a cég adatait, és az előterjesztésért felelős személy adatait, valamint aláírását.

 
 
 
29.§
 

(13) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

 
Módosítás:
 
(13) pont törlése
 
 

33. § (1) A közút kezelői:

a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján

ba) a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított társaság, költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik vagy

bb) a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet;

c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetőleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerződés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;

d) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.

(2) A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet a díjfizetés ellenőrzésének elősegítése érdekében, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv a díjfizetés ellenőrzése érdekében a külön jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről. A közút kezelője, valamint az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közreműködőt vehetnek igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti, a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyító felvételt kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő eszközzel lehet készíteni.

(5) Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és - az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott - szolgáltatási színvonal biztosítását ellenőrzi.

 
Módosítás:
 

33. § A közút kezelője az állam, a megbízott minisztérium és az önkormányzatok, amelyek e tevékenységért az állami költségvetésből, valamint –a 9§ 4) meghatározott módon - az általuk létesített és fenntartott parkolók bevételéből részesülnek anyagi forrásokban.

 
 

33/A. § (1) A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) Az országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az útdíj fizetésre kötelezettek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A használati díjakból származó bevételt a közlekedési hálózat egésze fejlesztésének lehetővé tételére, a közlekedési szektor javára és a teljes közlekedési rendszer javítására kell felhasználni.

(5) Az útdíj a díjfizetéssel érintett autópályák, autóutak és országos közutak építésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására és fejlesztésére fordítható és az e célokat szolgáló költségvetési előirányzat bevételét képezi.

 
Módosítás:
 

33/A. § törlése

 
 

33/B. § (1) A díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(2) Használati díj és útdíj egyidejűleg nem vethető ki egy járműkategóriára egyazon útszakasz használatáért.

(3) A használati díj és az útdíj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén a külön jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szerv a díjfizetés ellenőrzése és a külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, illetve az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, illetve a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy az általuk - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a miniszter által jóváhagyott megállapodás alapján - megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a külön jogszabály szerinti pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell pótdíj fizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(6) Az útdíj szedésére jogosult - külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott - szervezetet a miniszter jogszabályban jelöli ki.

(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt közút kezelője vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti, külön jogszabály szerint díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a közlekedési hatóság jogosult.

 
Módosítás:
 

A 33/B. § törlése

_________________________________________________________________________

Munka Törvény Javaslat

( Fáber Károly javaslata 2010. augusztus 22. )

1§ Minden vállalat, és vállalkozás a hatályos jogszabályok és adózási szabályok megtartása mellett a tevékenységéhez korlátlan létszámban alkalmazhat munkavállalókat.

 

2§ A Magyarországon működő munkaadó köteles magyar állampolgárokat, mint munkavállalókat alkalmazni, azonban ha az adott szakterületen szakember hiány van, a munkaüggyel foglalkozó legfelsőbb szerv engedélyét kérve, és annak birtokában külföldi szakembereket is alkalmazhat.

 

3§ A munkaviszony kezdete a munkavállalói szerződés megkötésével kezdődik, és annak megszűntével, vagy a szerződő felek valamelyikének indítványozására a szerződés felbontásával végződik.

 

4§ A munkavállalói szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

 

A munkaadó és a munkavállaló pontos nevét és fontos adatait.

 

A munkaviszony kezdetét – határozott munkaviszony esetén a végét.

 

A munkaidő kezdetét és végét – jelezve a munkaidő hosszát.

 

A végzendő munka pontos meghatározását.

 

A próbaidő, illetve a felmondási idő hosszát –nem lehet több 1 hónapnál.

 

A munkahely pontos megnevezését, és helyszínét.

 

A fizetendő munkabér pontos összegét –bruttó-nettó- és a kifizetés határidejét.

 

Vitás esetekben hivatkozást a Munka Törvényre, mint ügydöntő szabályzatra.

 

A munkaadó és a munkavállaló hivatalos –cégszerű- aláírását, és dátumozást.

 

5§ Minden munkavállaló köteles a munkavállalói szerződésben feltűntetett munkát saját maga, a legjobb tudása, képzettsége, és képessége szerint elvégezni, de attól eltérő tevékenységre nem kötelezhető.

 

6§ A munkaadó a munkavállalót maximum 24 órás munkaviszonyban alkalmazhatja, a következő feltételekkel:

 

A 8 órás munkaidőben 0,5 óra étkezési/pihenőidőt kell biztosítani, amely nem terhelhető a munkaidő meghosszabbítására.

 

A 8-16 órás munkaidőben kétszer 0,5 óra étkezési/pihenőidőt kell biztosítani, a munkaidőben arányosan elosztva, amely nem terhelhető a munkaidő meghosszabbítására.

 

A 16-24 órás munkaidőben kétszer 0,5 óra, és egyszer 1 óra étkezési/pihenőidőt kell biztosítani, a munkaidőben arányosan elosztva, amely nem terhelhető a munkaidő meghosszabbítására.

A 8 órás munkaidőben dolgozók számára minimum 16 órás szabadidőt, a 8-16 órás munkaidőben dolgozók számára minimum 24 órás szabadidőt, a 16-24 órás munkaidőben dolgozók számára minimum 48 órás szabadidőt kell biztosítani az egymást követő munkanapok között.

 

A minimális munkaidő 8 óra, amely teljes munkaidőnek számít. Ennél rövidebb idejű munkaidőt nem lehet meghatározni.

 

A 8 órás munkaidőben dolgozók számára minden héten 2 egymást követő szabadnapot kell biztosítani úgy, hogy ezek egyike vasárnapra essen.

 

A 16 órás munkaidőben dolgozók számára minden héten 1 szabadnapot kell biztosítani úgy, hogy ez lehetőség szerint vasárnapra essen.

 

A 24 órás munkaidőben dolgozók számára minden hónapban 4 egymást követő szabadnapot kell biztosítani.

 

A havi ledolgozandó minimum munkaidő 168 óra. Az e fölött ledolgozott órákat túlóraként kell elszámolni, de a dolgozó havi maximum 210 órát dolgozhat.

 
 

7§ A vasárnap és az úgynevezett piros betűs ünnepnapok szabadnapként történő biztosítása követendő gyakorlat kell, hogy legyen. Ez alól kivételt képeznek azok a munkakörök, amelyek az alapvető stratégiai szolgáltatásokat végzik, illetve azok a vendéglátó és tömegközlekedési munkakörök, amelyek folyamatos működtetésének megbontása nem lehetséges, azonban e munkakörök esetében is e napokon csak az üzemeltetés fenntartása miatt a legszükségesebb minimális létszámú dolgozó alkalmazható.

 

8§ A munkaadó köteles a munkavállaló számára biztosítani a munkavédelmi és baleset megelőzési képzéseket, a munkavédelmi felszereléseket, és a munka végzéséhez szükséges, megfelelő állapotú munkaeszközöket, valamint ahol ez szükséges, a munkaruházatot.

 

9§ A munkaviszony kezdetekor a munkavállaló köteles a szakképzettségét igazoló okiratokat a munkaadónak bemutatni. Ezt követően azok másolatát a munkavállalói szerződéshez kell csatolni, és a munkahelyen egy példányt elérhetővé tenni.

 

10§ A munkavállalót a munkája elvégzését követően megilleti a munkabér, amelyet a munkaadó az érvényben levő fizetőeszközzel fizet ki, a következők szerint (fizetési minimumok, amelytől a munkaadó fölfelé eltérhet):

 

Minimálbér: ebbe a fizetési kategóriába tartoznak a semmilyen szakképesítéssel, semmilyen iskolai végzettséggel, illetve a munkaadó számára nem használható végzettséggel rendelkező dolgozók. A minimálbér nagyságrendjét a munkaüggyel foglalkozó állami hivatal határozza meg.

 

A minimálbér másfélszerese: ebbe a fizetési kategóriába tartoznak a munkaadó számára fontos és használható középfokú végzettséggel, szakmával rendelkező dolgozók.

 

A minimálbér kétszerese: ebbe a fizetési kategóriába tartoznak a munkaadó számára fontos és használható, kettőnél több középfokú végzettséggel, illetve szakmával rendelkező dolgozók.

 

A minimálbér két és félszerese: ebbe a fizetési kategóriába tartoznak a munkaadó számára fontos, és használható felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók.

 

A minimálbér háromszorosa: ebbe a fizetési kategóriába tartoznak a munkaadó számára fontos, és használható kettőnél több felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók.

 

11§ A munkavállalót az azonos munkahelyen eltöltött évek arányában a meghatározott fizetésének 3 évenként minimum 5%-al történő emelése illeti meg.

 

12§ A munkavállalót minden évben 25 munkanapra eső szabadság nap illeti meg, amelynek felével saját maga, felével a munkaadó rendelkezik.

 

     1) A szabadság napok nem vihetők át a következő évre, és nem válthatók meg kifizetéssel.

 

     2) Minden szabadságon eltöltött nap 8 órányi teljes munkabérrel fizetendő.

 

     3) A szabadság napok időpontjait a munkavállaló is, és a munkaadó is legalább 5

        munkanappal a szabadság megkezdése előtt egyeztetni, és jelezni köteles a másik fél

         irányába.
 

    4) Amennyiben a munkaadó a vállalkozása zavartalan működése szempontjából a     

        munkavállalót semmiképp sem tudja nélkülözni, a munkavállaló által jelzett

        szabadságolási időpontot az egyeztetéskor maximálisan évi két alkalommal elutasíthatja.

 

13.§ Betegállománynak minősül a munkavállaló orvosi igazolással bizonyított távolléte, amely nem munkahelyi balesetből következik be.

 

     1) A betegállományban a dolgozót megilleti a fizetésének 80%-a -táppénz- 20     

         munkanapon keresztül, 60%-a -táppénz- 20-60 munkanapon keresztül. A 60 napon túli

         akár igazolt betegállomány esetében munka alkalmassági felülvizsgálatot kell

         lefolytatni, amelynek eredményeként a betegállomány további 30 napig

         meghosszabbítható. Az ezen túl fennálló betegállomány esetében az orvosi bizottság

         szakvéleménye alapján rokkantsági állomány veszi kezdetét.

 

    2) A betegállomány során az orvosnak 7 naponként igazolást kell adnia a munkavállaló

        számára, amellyel a munkaadó irányában igazolja betegállományi távollétét. Az orvosi

        igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:

 

        a) A beteg nevét, anyja nevét, lakcímét

      

        b) A betegség megnevezését

       

        c) A betegállományba helyezés kezdetét – az utolsó igazolásnál a betegállomány végét

       

        d) Az orvos nevét, rendelőjének adatait, pecsétjét, és engedély számát

 

   3) A munkahelyi balesetből származó betegállomány esetén a munkavállalót 60 napig a

       teljes munkabére illeti meg, majd ezt követően az orvosi bizottság szakvéleménye alapján

       rokkantsági állomány veszi kezdetét. A munkahelyi balesetből származó rokkantsági 

       állapot során a munkavállalót a teljes fizetésének megfelelő rokkantsági nyugdíj illeti  

       meg.
 

   4) A nem munkahelyi balesetből bekövetkező betegállomány első tíz napjának táppénzét a  

       munkaadó fizeti. A munkahelyi balesetből bekövetkező betegállomány teljes táppénzét a

       munkaadó fizeti, majd az esetleges rokkantsági nyugdíj 20%-t is köteles fizetni.

 

14§ Munkahelyi balesetnek számít a bizonyíthatóan a munkaadó hibájából bekövetkező  

       sérülés, munkaképtelenség. A munkahelyi baleset megállapítását a munkaadó és a

       munkavállaló egyaránt kérheti, és a munkaügyi ellenőrző szervek folytatják le.

       Munkahelyi balesetnek kell nyilvánítani, amikor a baleset:

 

       a) a nem megfelelő munkakörülmények,

 

       b) a nem megfelelő védő felszerelések, vagy ezek hiánya,

 

       c) a nem megfelelő eszközök, vagy ezek hiánya,

 

       d) a munkavállaló képzetlensége, tájékozatlansága, a balesetvédelmi oktatás hiánya,

 

       e) a munkavégzés során bekövetkező természeti behatás miatt következik be.

 

15§ A munkaadó a munkavállaló munkabérét köteles a munkavállaló által kért formában –készpénz, átutalás – a 10§-ban meghatározott minimumig pénzben kifizetni, az e fölötti fizetést azonban bármely más formában is fizetheti – utalványok, készpénz, átutalás, szolgáltatások, stb… A minimum fölött fizetett bármely bér kifizetésének módját azonban előre kell jeleznie, és a munkavállalói szerződésben rögzítenie.

 

16§ A munkaadó köteles a munkavállaló fizetését minden hónap 10. napjáig kifizetni. Alklmi munka esetén a munkavégzést követő 5 napon belül kifizetni.

 

17§ A munkaadó a vállalkozása működésének érdekében havi négy alkalommal kötelezheti túlórára a munkavállalót, a következő feltételekkel:

 
  1. A túlóra hosszát jelölni kell a jelenléti íveken és dokumentációban.
 
  1. A túlóra nem haladhatja meg a három óra hosszát.
 
 
  1. A munkaadó a túlórát az órabér 2 szeresével köteles a munkavállaló számára fizetni.
 
  1. A havi 4 alkalom után a munkavállaló megtagadhatja a túlórát, a munkaadó semmi

      módon nem kötelezheti, de közös megállapodással kérheti.

 

18§ A munkaidőről elektronikus, vagy írott formában folyamatosan, és aktuálisan jelenléti ívet kell vezetni. A jelenléti íven fel kell tüntetni a szabadságokat, a betegállomány időszakát, és a napi ledolgozott időt –érkezés, távozás időpontokkal. Minden jelölt és vezetett napon a dolgozó aláírásával köteles igazolni az adatok valódiságát, majd a munkaadó is köteles aláírásával igazolni a havi ellenőrzését, és az adatok általa is elfogadott valódiságát.

 

19§ A munkavállalót munkaviszonya megszűnése esetén pénzbeli végkielégítés illeti meg a következő feltételek fennállása esetén:

 

A munkavállaló havi fizetése nem haladja meg a minimálbér kétszeresét.

 

A munkaadónál határozatlan munkaviszonyban folyamatosan minimum 5 évig állt alkalmazásban.

 

Nem nyugdíjjogosult.

 

Munkaviszonya nem fegyelmi okból szűnik meg.

 

A végkielégítés minimum 4 havi teljes munkabérének megfelelő összeg lehet.

 
 

20§ Minden munkavállaló életének 60. életévét betöltve, és minimum 30 év igazolt munkaviszonyt követően öregségi nyugdíjra jogosult.